1335. december 3.

 

A tisztelendő szerzetes férfiúnak, Teoderik szerzetestestvér úrnak, a Szűz Máriáról nevezett Jeruzsálemi Német Ispotályos Ház rendje általános rendfőnökének, hőn szeretett barátjának János, Isten kegyelméből Csehország királya és Luxemburg grófja mindenkor és mindenben kedvezésre kész jóakaratát üzeni! Tudjátok meg, hogy három héten keresztül Magyarország király uránál tartózkodván a ti és a rend ügyeit, amennyire csak képesek voltunk, igen jól elrendeztük, miképpen azok a szerzetestestvéreitek, akik velünk voltak, néktek részletesebben beszámolhattak. Először, Lengyelország királyura köteles és tartozik nektek a saját és örökösei nevében a kulmi és pomerániai földekről való lemondást és a veletek a jövőben az őszinte barátság megtartását magában foglaló oklevelet adni. Továbbá Magyarország királya és mi tartozunk nektek Lengyelország királyának az említett lemondásáról és a köztetek létrejött baráti együttműködésről szóló bizonyságlevelet adni. Továbbá Lengyelország királya köteles nektek a pápa úrhoz intézett kérelemlevelet adni, hogy ő méltóztassék saját oklevelével megerősíteni a király által és elődei által a kulmi és pomerániai földekről néktek és a rendnek tett adományt. Továbbá Lengyelország királya tartozik nektek saját oklevelét adni és oklevelet szerezni a püspököktől és más egyházi és világi személyektől arról, hogy az elmúlt háborúban általatok és a tieitek által nekik okozott károk dolgában semmiféle bosszút nem állnak, sem pedig titeket nem támadnak egyházi vagy világi bíróságon. Továbbá Lengyelország királya köteles számotokra megszerezni Magyarország királyának az említett kulmi és pomerániai földekről saját és örökösei nevében lemondó oklevelét, mivel a felesége a lengyel király nővére. Kelt pecsétünk alatt, azon a vasárnapon, melyen a "Hozzád emeltem"-et éneklik, az Úr ezerháromszázharmincötödik esztendejében.